2011 eseményei:

2011 Augusztus - Szeptember

Az elmúlt két hónapban is történt velünk néhány számottevő dolog. Itt említeném meg a meleggel való küzdelmet, ami embert/kutyát próbáló volt....
Augusztus 27.-én a Zala Megyei Vadásznapon Sohollárban vadászkutya bemutatót tartottunk Alfonzzal, Lucával és Lénával. A bemutató minőségét nagyban befolyásolta hogy azt 13 órakor rekkenő hőségben kellett megtartani.... továbbá Alfonz gyanúsan kezdett viselkedni, lelassult -amit kezdetben a hőguta előjelének véltem -de nem ez volt a probléma. A dúvad elhozás akadályból című elemnél nem a megszokott módon 'repült' át az akadályon és hozta el a dúvadat helyettesítő 5 kilós házinyulat hanem, szinte azon 'átkínlódva' érkezett és azonnal sántítani is kezdett. A délutáni vadászkutya szépségversenyen már fel sem tudtam állítani mert nem tette le a jobb hátsó lábát. Az állatorvosi vélemény szerint jobb combjában ágyéktájon izomszakadása volt, amiből ezidőre lassan kilábalt.








A vadásznapon megtartott Vadászkutya szépségversenyen Luca BIS I. címet ért el.
Környékünkön megkezdődött a szarvasbőgés, én pedig szeptember 16.-án lábszártörést szenvedtem……






2011. Június-Július

Az elmúlt két hónap a kiállításokról szólt, de volt időnk vadászni is. Alfonzzal jópárszor voltunk lesen, vagy cserkeltünk az álló búza/zab/kukorica táblák mellett. Sok szép élménnyel gazdagodtunk, Alfonz minden esetben tökéletes munkát végzett. Ha kellett akkor órahosszat feküdt a les alatt mozdulatlanul, vagy épp némán követett láb mellett több száz méteren keresztül. De szépen jelezte a zabban tivornyázó disznókondát is, ami előlünk a zab melletti nádba menekült. A zárt nádasból végülis minden igyekezete ellenére sem tudta kimozdítani a malacos kocákat akik nagyon jól tudták hogy a nád közepén teljes biztonságban vannak. A nád kegyetlenül összekaszabolta az egész kutyát, de ez a munkakedvét nem befolyásolta.
A kölykökkel rendszeresen foglalkozunk, a munkájukra nem panaszkodhatom, a víz időközben nagy barátjuk lett, messziről repülve csobbannak az apportért. Többször megjelentünk velük nagy tömegben, fogathajtó versenyen, falunapokon. Nagyon szépen viselkedtek, meg voltam elégedve.
Vezér egészen megkomolyodott, megkanosodott. Egyre rosszabbul érzem magam ahogy közeleg utazásának ideje....
Léna szerencsére jól van, komoly igénybevételre azonban már nem képes, hamar fárad. Azonban hatalmas akarata csak viszi folyton előre.
Luca betüzelt, de most pihenni fog, nem fedeztetem. A közelgő szezonban vadászni szeretnék vele, mert a tavalyi szezon szinte teljesen kimaradt a kölykök miatt.

2011. Július 17. Szombathely CACIB kiállítás
Bírált: Dr. Jakkel Tamás (HU)

Eredmények:
Alfonz: Champion osztály Kitűnő I. CAC Res.CACIB
Luca : Munka osztály Kitűnő I. CAC

A mai napon szépen szerepeltünk, az eredmények feledtették az elmúlt kiállítások fura bírálatait.
Luca kutyám a mai eredményével teljesítette a Hungária Champion cím feltételeit.

2011. Július 16. Tekenye 'Kistérségi Fröccsfesztivál'

A mai napon vadászkutya bemutatóra kértek fel bennünket. Alfonz, Luca, és Léna volt velem. A bemutatón fegyelmező elemeket mutattunk be, majd pedig apportokat hajtottak végre az ebek, végül pedig a közelben lévő tavon a vízi munkát tudtuk szemléltetni.
A bemutató jól sikerült, kutyák jól szerepeltek, egyedül a meleg zavart be kissé.
Köszönjük a szívélyes vendéglátást!

2011. június 26. Szigetvár CAC kiállítás
Bírált: Karlo Bala (SRB)

Eredmények:
Alfonz: Champion osztály Kitűnő I. CAC
Luca : Nyílt osztály Kitűnő 3.

Az elmúlt három kiállítás kapcsán némi negatív tapasztalattal, és enyhén keserű szájízzel írom bejegyzésem. De csak bízni tudok abban hogy majd változnak az idők...

2011. június 25. Kaposvár Vadászkutya CAC kiállítás
Bírált: Josip Sabo (HR)

Eredmények:
Alfonz: Champion osztály Kitűnő II. Res.CAC
Luca : Nyílt osztály Kitűnő II. Res CAC

2011. június 18. Magyar Vizsla Klub Klubkiállítás Dunakeszi
Bírált: Szabó Sándor (H)

A mai napon a MEOE Magyar Vizsla Klub klubkiállításán vettünk részt Alfonzzal és Lucával. Mindkét ebem kitűnő 3 minősítést kapott.

2011. Május

Kölykeink szépen cseperednek, továbbra is rendkívül sok energia tobzódik bennük. Már hosszú sétákra is velünk jönnek, a mély vizet is megtapasztalták. Mindennemű szőrmés és tollas apporttal megismerkedtek, szépen hozzák azokat. Volt alkalmuk élő rókával is 'összefutni' , viselkedésük pozitív volt.
Macskáinkkal 'szoros' kapcsolatot alakítottak ki, aminek az lett a vége hogy az egyik kölyökmacskánk a túlvilágra szorult.... Ezt már nem tűrhettem, és közömbösítettem az állományt az udvarunkban található már csak 5 macskával szemben...
Az elmúlt időszakban képeket kaptunk a cseperedő Gyurkóváriakról, köszönjük a tulajdonosoknak:

Gyurkóvári Acél (Arasz):

Gyurkóvári Aura:

Gyurkóvári Adria:




Gyurkóvári Arany:

2011. Április 30.
Martonfa Tenyészszemle/Alapvizsga/Vízi-Mezei vizsga
Bírált: Konyecsnyi Károly, Barna Edina, Dr. Herger László, Tóbi János, Font János, Radó Zoltán

A mai napon Vezérrel Tenyészszemlén és Alapvizsgán, Lucával pedig Vízi-mezei vizsgán vettünk részt.
Vezér szépen vette az akadályokat, küllembírálaton 'Tenyészthető' , Alapvizsgán 'Kiválóan megfelelt' minősítést kapott.
Luca munkájával már annyira nem voltam megelégedve, a nehéz feladatokat mind szépen megoldotta, a rutin jellegűeket azonban felületesen hajtotta végre, így elég sok pontunk elszállt. Különösen az ülve átadásokat kell erősítenünk ezek után.
Végül II. díjban végeztünk 231 ponttal.

2011. április 3. Dombóvár CAC Kiállítás
Bírált: Kardos Vilmos

A mai napon Alfonzot és Lucát neveztem. Az utolsó kiállítást követően 1 hetünk volt valamit javítani a kutyák kondícióján. Ez sikerült is, a napi tréningek látványosan javítottak a kutyák 'formáján'. Luci egyre erősebb, még nincs bomba formában, de alakul. A ringben szépen futottak, jól mutatták magukat. Eredmények:

Alfonz: Munka osztály Kitűnő I. CAC
Luca: Nyílt osztály Kitűnő I. CAC

2011. március 27.
Balatonboglár Special CAC Kiállítás
Bírált: Czekes Lorand

Ezen a napon a Magyar Vizsla Klub Special CAC kiállításán vettünk részt. Alfonzot és Lucát neveztem. Az időjárás nem volt kegyes, sőt, kegyetlen volt hozzánk. Alfonz kis súlyfelesleggel kezdte a kiállítási szezont, de amúgy jó formában volt. Luca viszont abszolút nem kiállítási kondíciót mutatott, de ez érthető is egy 11-es alom felnevelése után.
A következő eredmények születtek:

Alfonz: Champion osztály Kitűnő I. CAC, Legszebb Kan
Luca: Nyílt osztály Kitűnő III.

2011. március

A hónap a kiállítási szezonra való felkészüléssel és 'apróbb' vadászatokkal telt. Extrém történetünk szerencsére nem volt.
A kölykök nőnek mint a 'bolondgomba'. Egyenlőre mindenben nagyon pozitív képet mutatnak. Már a rövidebb sétákra eljönnek velünk, csetlenek-botlanak, de végig száguldva követik a falkát. Magasan tartott orral szippogatják a levegőt, és törnek-zúznak. Az udvar úgy néz ki utánuk, mintha tornádó söpört volna végig, minden mozdítható dolog pillanatok alatt helyet változtat. A macskáink és a baromfiállományom sínylik meg különösebben a kölykök jelenlétét, de volt olyan is hogy kiengedték a papagájaimat a röpdéből. Hosszas 'vadmegállás' után rájöttek, hogyan lehet lekapcsolni a gyanútlan csipegető galambokat az udvaron..... Egy fehér posta 'elfogása' után fél napig szedegettem egyesével az udvarban a hófehér tollakat.

2011. Március 04.

Február 28.-án véget ért a szezon. Február hónapban sikerült minden héten vadásznunk, de a kedvezőtlen időjárás, és persze a területen élő madárvilág megfogyatkozása miatt már nem voltak olyan eredményesek akcióink. Azért 1-1 kakas beesett, de volt olyan alkalom, mikor a jövőre is gondolva a kutya csak a lövés előtti munkát végezhette, az utánit már nem, mivel a madárra inkább nem tettünk lövést.

Az időm nagy részét amúgy is a kölykökkel való foglalatoskodás teszi ki.
2 héttel ezelőtt 5 hetesen hazakerültek Léna kölykei a 'vakációról'. Így már 2 alom kölyköt nevelgetünk.
Az 'A' alommal nagyon meg vagyok elégedve, kíváncsian várom mivé cseperednek.
Az már majdnem biztos, hogy Álom, Ábránd és Astor a kennelünkben marad.

A mai napon egész nap a kutyákkal kóvályogtam a környéken, kellemes idő volt, az ebek pedig tele voltak energiával.
Már rég sétáltunk úgy hogy minden kutya velem volt, Léna betegsége miatt, Luca pedig a kölykök miatt nem jött el a hosszabb sétákra.
Léna egészen elképesztő. Az utolsó varrata pár napja forrt össze teljesen, de akkora energia tobzódott benne már hetek óta, hogy muszáj volt magammal vinni. 3 órát szédelegtünk, de végig rohant ahogy régen, a végére azért nagyon elfáradt. Remélem még jópár évig tudunk együtt sétálgatni......

2011. Január 25. Kedd

Ma Janival bokrászni mentünk, a két kan kutyámmal. Elképesztően jó nap volt, a madarak mintha a földből nőttek volna ki, lépten-nyomon álltak a kutyák. Mindkét eb kiválóan dolgozott. 5 kakast lőttünk.
A nap kicsit elfeledtette velem a múlt héten történt szörnyűségeket.

2011. Január 23. Vasárnap

Ma a tacskóval disznóhajtáson vettünk részt. 32 disznó és egy szarvas esett.
A kutya jól dolgozott, a nap végén pedig kiváló munkával 3 alkalommal állította meg azt a sebzett disznót, ami után kb. 1 km-t futottunk egyik dombhátról a másikra, mire a kegyelemlövést megkapta. A kutya nélkül nem tudtuk volna a vadat terítékre hozni.

2011. Január 19. Szerda 'A fekete nap' (CSAK ERŐS IDEGZETŰEKNEK)

A mai napon Ausztriából érkeztek vendégeim, kutyanézőben voltak, Tirászi Jani barátom kísérte el őket.
Nem is gondoltuk hogy a napnak szörnyű vége lesz.....
13 óra körüli időben a kölyköket nézegettük a nappaliban, halkan beszélgettünk, a kutyákat fényképeztük, amikor is az 5 napja műtött Léna felállt, kikéretőzött, majd egy perc múlva vissza is jött, és a kölykök mellé ült.
Aztán megtörtént a tragédia!!!
Hirtelen locsogó hangot hallottam, a kutyára néztem, aki ekkor már a saját beleit tépte ki a műtéti vágáson keresztül!!!!
Pár pillanatra sokkot kaptam, de azonnal magamhoz is tértem, és elkaptam a kutya nyakát, aki ekkor már kb. 50 centi belet lenyelt. A belet kihúztam a szájából és láttam hogy tiszta vér minden, a kutyának a teljes bélrendszere a földön úszik, a műtéti seb tátong!!!
Léna ekkor tombolni kezdett, iszonyú fájdalma volt. Azonnal hívtam az állatorvost, aki közölte vigyük azonnal a műtőbe. Ekkor a kutyát a bal kezembe fogva, bélrendszerét a jobb alkaromra tekerve kivittem a kocsiba, ahová Tirászi Jani ült be mellé a hátsó ülésre.
Teljesen kétségbe voltam esve, tisztában voltam vele hogy óriási a baj.
Eszeveszett tempóban száguldottunk 20 km-t a rendelőig, közben a kutya hol úgy tombolt hogy majd a szélvédőt kitörte, hol pedig sokkos állapotban feküdt. A belei az ülésen, rúgta-vágta őket, Jani alig bírt vele.
Úgy éreztem hogy egy örökkévalóság az út.
Végre a rendelőhöz értünk.
A kocsiban a meleg barna szemeivel kétségbeesetten nézett rám mikor beadták neki az altatót.
Aztán elaludt végre....
A műtőasztalon az állatorvosom közölte: vége! Na ekkor megindult a talaj a lábam alatt....
Aztán közölte mégis megműti bár rendkívül súlyos az állapota.
Több órán át toporogtam a rendelőben, a doktor pedig végezte a dolgát.
Végülis a kutya belének nagy részét el kellett távolítani, és óriási volt a fertőzésveszély.
A doktor azt mondta, ha a reggelt megéri, akkor van némi esélye.
Hazafelé a kocsiban folytak a könnyeim, és azon fohászkodtam hogy maradjon életben....
Egész éjjel mellette voltam, hajnali háromkor fennakadtak a szemei, teste megfeszült! Gondoltam vége....Adtam neki még fájdalomcsillapítót, ha mennie kell, legalább ne szenvedjen annyira.
De Léna maradt és küzdött!
Reggel nyolcig mozdulatlanul feküdt, aztán mikor elmentem mellette kopogott a farka, csóválta! Csak pár centi mozgott, de csóválta! Tehát magánál volt, felismert!!!
Aztán számomra az ezt követő fél órában megtörtént a csoda: A kutya hirtelen remegve négy lábra állt, és egy erőteljes mozdulattal a teljes gyomortartalmát kihányta, majd szinte faltól falig támolyogva kiment az udvarra és elvégezte a dolgát, én meg szaladtam utána az infúzióval.
Ekkor bízni kezdtem, hisz Léna bivalyerős, és kiváló kondícióban van, az nem lehet hogy 6 évesen ereje teljében itt hagyjon bennünket....Hisz ő a falkavezér a Gyurkóváriak közt, a falka agya, aki mindig mindenben a legtöbbet hozza ki magából, neki még feladata van!
Pár óra múlva a kezelőasztalon 4 lábon tűrte hogy a doktor vizsgálja! Hihetetlen erő....

Ekkor megkaptuk a következő 5 kritikus napra az instrukciókat és egy kartonláda gyógyszert, infúziót. Végig vele voltunk, és Léna nem adta fel, egyre jobban lett.
A kritikus napok után rettegtünk mi lesz ha először ehet, vajon elegendő-e a megmaradt emésztőcsatorna az életben maradáshoz. Úgy tűnik igen, a kutya eszik és megfelelő az emésztése.
Köztünk maradt!!!

A baj forrása az volt, hogy a császár után a seb belső fele begyulladt, valamint a bélben is gyulladás volt, mikor a kutya a kölykök mellé ült a varrat szétnyílt, a bélrendszer kibuggyant, a kutya pedig végezte az ösztönös eltakarító folyamatot, ami majdnem az életébe került....
A szörnyűségnek semmilyen előjele nem volt, rendszeresen ellenőriztem a sebet és a kutya lázát (ami nem volt). Jó étvággyal evett, és nevelte a kölyköket, a baj egy pillanat alatt történt meg....

Köszönettel tartozom:
Állatorvosomnak Dr. Fendrik Péternek, aki az életmentő műtétet elvégezte,
A szomszédban lakó Glavanovicsné Gyöngyinek, aki napjában többször segített, hol sebet tisztítani/kötözni, hol infúziót bekötni, összeállítani.
Tirászi Janinak, aki nélkül a kutya nem ért volna élve a műtőbe.
Mármarosi Annának, aki Léna kölykeit neveli.

Léna ismét bizonyította kivételes idegrendszerét, ugyanis fegyelmezetten tűrte a kezeléssel járó kínokat, a legszörnyűbb fájdalmak közepette sem lépett fel agresszívan senkivel szemben sem, ezzel megkönnyítve gyógyulását.

2011. Január 15. Szombat

Ma disznóhajtáson vettünk részt a tacskóval, terítékre került 28 disznó és egy szarvas. Szép nap volt, több izgalmas akciójelenettel. Kiemelném a tacskót, akit majdnem kilapított egy kerítésoszlop.....
A délutáni hajtásban vadvédelmi kerítésben rekedt két szarvasbika kétségbeesetten rohangált a kerítés mellett ide-oda, amit Pizse kiszúrt, és bőszen ugatni kezdte őket. A két bika a kerítés egyik oldalán rohant, a tacskó meg a másik oldalon ordított. A 3. kör után a fiatalabb spíszer megunta ezt a 'mókát', és kidöntötte a teljes panelt az akác tartóoszlopával együtt. Rá a kutyára, aki enyhén megszeppenve tért ki a 'csapás' elől.
Végülis megmenekült.
Pont vadászkutyához méltó halála lett volna -agyonütötte az akácoszlop.

2011. Január 13. Csütörtök

Janival és Gáborral bokrászni mentünk, Alfonz és Vezér kíséretében. Bár az ellés közben lévő Lénát nem szívesen hagytam otthon, a 3-4 órás bokrászás nekem is jót tett, mert már két napja nem aludtam semmit, kicsit szellőztettem legalább.
Kialvatlanságom a tűrőképességemen mutatkozott leginkább, alig bírtam vánszorogni, és totál ideg lettem mikor Vezér az első 5 percben a sarkamat pécézte ki magának.
A kutya érezte bennem a feszültséget, nem akart úgy dolgozni ahogy megszoktam tőle. Aztán vettem pár nagylevegőt, eldöntöttem hogy nyugodt leszek, és ez be is jött. A kutyát feloldottam, 'haverkodtunk' kicsit, és láss csodát, ez kellett a 8 hónapos 'óriásbébinek'! Rákapcsolt, és elkezdett dolgozni.
Egy patakról felszálló récecsapatra lőtt hirtelen Gábor, kiváló lövéssel nagy távolságról dögre esett a kacsa, a kb. 6-7 méter széles patak túlsó oldalára a nádba. Vezér elindult, gondolkodás nélkül átúszott a patakon, és elhozta volna a kacsát, ha Alfonz nem ér előbb oda. Így ketten hozták elém.
Innentől Vezér felvette Alfonz ritmusát, mindkét kutya felszabadultan, kitűnően dolgozott. Szép vadmegállásokkal és tökéletes apportokkal tarkítva a vadászatot 3 kakas, 1 szajkó és egy tőkés réce került terítékre.
Siettem haza, nyugtalanított Léna. Hazaérve nyugtáztam, hogy már 7 kölyök van, minden rendben, bár a kutya eléggé ki van merülve.
Estig megszületett a 8. is.
Aztán éjszakás szolgálatba mentem, bízva abban, hogy a rutinos és egészséges szukám megoldja az ellést most már egyedül is.
Mikor Lénát otthagytam, már nyugodt volt, a kölykök szoptak, tehát nem sejtettem a közelgő bajt....
Másnap reggel első utam a kutyához vezetett, a kölykök csendben feküdtek, azonban azonnal láttam hogy valami nincs rendben. Léna 'arckifejezése' a kínlódás jeleit mutatta. Kiengedtem vizelni, megvizsgáltam, és éreztem hogy még mindig kölyök van benne, de már vizelni sincs ereje.
Hívtam az állatorvosom, aki egyből rendelkezésre állt, sejtettem hogy halott magzat van még a kutyában, amit az ultrahang meg is erősített.
Császármetszés.......
Elbizonytalanodtam, Lénával még sosem volt semmi baj....
A császárt végrehajtottuk, (asszisztáltam a műtétnél, vagyis inkább idegesítettem a dokit az állandó kérdéseimmel) kettő halott magzat volt a méhben. A műtét sikerült....
Hazamentünk, A kutya állapota javult, szépen szoptatta a kölyköket, bíztam benne hogy rendbe jön minden.
Rendben is volt minden....
Még egészen 5 napig....

2011. Január 12. Szerda

Ma egész nap dolgoztam. Este 8 órakor hazaértem, és egyből láttam Léna kutyámon, hogy megindult nála az ellés. Lihegett, nem találta a helyét. Gyorsan elkészítettem a 'szülőszobát', és a kutya mellé ültem.
A történethez hozzá tartozik, hogy Lénától már nem szerettünk volna kölyköket, ezért mikor egyszerre tüzelt Lucával elkülönítettem, és elzártam a 'lovagoktól'. Azonban a tüzelése 13. napján fogorvoshoz készülvén felelőtlenül nem zártam be rendesen a 'tömlőc' ajtaját, Alfonz kiszabadította, és kíméletlenül befedezte. Én hazaérve már csak az eredményt csodálhattam meg....
Úgy döntöttünk a születendő almot felneveljük, mivel ebből a párosításból nagyon szép és kiváló vadászati tulajdonságokkal rendelkező kölykök születtek eddig.
Visszatérve az ominózus estére: Léna mellett kuporogtam éjjel 3-ig, amikor is megszületett az első kis kankölyök. Léna nagyon gondos anya, tette a dolgát, én pedig nyugtáztam hogy minden rendben. Reggel 5 óráig körülbelül 4 alkalommal aludtam el ülve a kutya mellett, eközben kettő kis eb született. Aztán reggelig semmi, majd pedig újabb kettő.
Reggel 9 órakor már 5 kölyök volt a szuka alatt.
Folytatás január 13.-án!

2011. Január 9. Vasárnap
A tacskóval vaddisznóhajtáson vettünk részt, 54 disznó esett

2011. Január 8. Szombat

MEGSZÜLETTEK!!!!!

Péntek este Luca már egy napja nem evett, és mivel a kölyköket hétvégére vártam, megmértem a testhőjét, ami 37,2 volt. Tudatosult bennem hogy a kutyának nem sok van hátra.
Mármint az ellésig.....
Nem bírtam aludni a kíváncsiságtól és az izgalomtól, mégiscsak az első Gyurkóvári alom készülődik megszületni!!!!
Szombat hajnalban Luca már fél óránként kéretőzött ki, és állandóan kotorászott az elletőládában. Hasa 'leszállt', nyugtalan lett. 07 órakor beültem a kutya mellé, aki ekkor már lihegett és szeme zavaros lett. Kapott egy ampulla kalciumot, aztán vártunk. Az izgalom a tetőfokára hágott, amikor egyszer csak elfolyt a magzatvíz, és egy-két erőteljes tolás után 08 órakor megszületett az ELSŐ!
Luca szépen tette a dolgát, aztán megállapítottam hogy SZUKA! Mivel szukát szeretnék tenyésztésre visszatartani az alomból, ezért azon fohászkodtam hogy legyen pár darab legalább.....
Szegény Arnoldot (Luxatori Láng 'Vitéz' tulajdonosa) is azzal zaklattam rendszeresen hogy : 'jaj csak legyen benne, legalább 1 jó szuka '
Aztán vártuk a következő kölyköt.....
De nem jött.....
Eltelt 1 óra, 2 óra, 3 óra, semmi. Már annyira ideges voltam hogy körbetelefonáltam mindenkit aki számít némi lelki megnyugvásért, és már a dokit is akartam tárcsázni amikor hosszas kínlódás után kibújt a második kölyök! SZUKA! Kisé lehiggadtam, de a kutya újra tolni kezdett, és 5 perc múlva még egy kölyök: SZUKA!
Boldog voltam, közöltem, most már 'kiszsiráfok' is születhetnek mert ebből a háromból már csak lesz egy, ami a miénk marad!
Ezek után óránként, másfél óránként születtek meg sorban a kölyök, este fél hétkor már 8 SZUKA kölykünk volt!!!
A dolog érdekessége, hogy mindenkinek elterjesztettem, nem fog 5-6 kölyöknél több születni mivel annyira kicsi a kutya hasa..... Ennek ellenére már 8 szuka kölyök volt Luca alatt!
Luca megnyugodott, szoptatta a kölyköket, én meg elkönyveltem, hogy ennyi.
Aztán este fél tízkor némi mocorgást hallottam, ránéztem a kutyákra és egy sötét foltot láttam amit Luca bőszen nyalogatott..... Mi a szösz? Tüzetes átvizsgálás után megállapítottam, hogy a jövevény a 9-es rajtszámot viseli, és kukaca van!
Tehát lett egy kanunk is. Még fel sem ocsúdtam, mikor született mégegy! 2 kan! 10 kölyök!
Aztán nyugalom.
Éjfél körül lefeküdtem, mert jobban elfáradtam mintha a Fertőrákosi kőfejtőben gyűrtem volna egész nap a sziklákat.....
Aztán a párom éjjel kettőkor 3 méter mély álomból ébresztett, született mégegy SZUKA!
Így 11-re nőtt a csipetcsapat létszáma.
Az öröm határtalan.....
A kölykök nagyon szépek, egységes méretűek és színűek, mindegyik nagyon életerős és úgy szopik mintegy kismalac. Luca rendkívül nyugodt volt végig, és nagyon szépen gondozza a kölyköket.

2011. Január 5. szerda

Alfonzzal és Vezérrel nagyterítékes fácánvadászaton vettünk részt. Terítékre került 723 db fácán.
A kutyák kiválóan dolgoztak, számolni sem bírtam összesen hány madarat hoztak be, de az utolsó hajtásban 87 db-ot termeltek a lábamhoz.
Alfonz kifogástalan munkát végzett, Vezérrel is meg voltam elégedve.
Vezér fizikálisan még nem bírja azt a terhelést mint Alfonz, többször láttam hogy kiejti a madarat, és elmegy a másikért, de aztán a kidobottért visszaküldtem, ekkor szépen hozta. Apportja még nem tökéletes.
Összességében fiatal kora ellenére sokkal jobb mint egy átlag felnőtt kutya.

2011. Január 3. Hétfő

A tacskóval vaddisznóhajtáson vettünk részt, esett egy szarvasbika, egy szarvastehén és egy szép vadkan.

2011. Január 2. Vasárnap

Az év első vadászatának reggelén szép téli időjárás fogadott bennünket. Janival és Bencével bokrászni indultunk, fagy volt és borult idő, ami később sűrű hóesésbe váltott. Alfonz és Vezér voltak velünk.
Végülis 3 fácánt lőttünk, a kutyák jól dolgoztak, Alfonz extrém vadmegállásait próbáltam fotózgatni, de egyetlen normális képet sem tudtam készíteni.
Vezér visszafogott volt, ami nem is tetszett, de hamar rájöttem a probléma okára: előző nap párom kozmetikus felszerelésének egy részét 'emésztette fel', amitől kemény hasmenést kapott.....
Félóránként 'reccsentett' egy kupaccal, én meg kárörvendőn röhögtem magamban: 'Na belőled sem lesz kozmetikus tanuló'.